A kilégzett CO2 monitorozásának egyik fontos indikációs területe a légútbiztosítás, a betegbiztonság. A kapnográfia segíthet felderíteni az orvos számára a perioperatív „technikai szövődményeket”, mint pl.
- a vak, éber intubálás során az endotracheális (ET) tubus nyelőcsőbe csúszását,
- a légzőkör szétesését,
- az ET tubus megtörését,
- az ET tubus jobb főhörgőbe csúszását,
- a tubusmandzsetta tömítetlenségét,
- visszalégző rendszer alkalmazása esetén a szelepek rossz működését,
- vagy a CO2-elnyelő szóda kimerülését.
Intraoesophagealis intubálás
A görbe alakja azonnali segítséget jelenthet az endotracheális tubus, vagy szupraglottikus légútbiztosítási eszközök gyors és helyes pozicionálásában. Az ET tubus a nyelőcsőbe csúszása (intraoesophagealis intubálás) esetén a gyomorban is előforduló CO2 miatt szabálytalan, lényegesen alacsonyabb görbét kapunk (lásd következő ábra).
Ha a beteg gyomrát a maszkos lélegeztetés során CO2 tartalmú levegővel
felfújtuk, vagy ha a beteg antacidot
kapott nem sokkal az intubálás előtt, esetleg korábban szénhidrát tartalmú italt fogyasztott, akkor az első néhány légvétel során még a gyomorba intubálás mellett is
kaphatunk szabálytalan CO2 görbét.
A tubus jobb főhörgőbe csúszása
Abban az esetben, ha a tubus a beteg mozgatása során véletlen mélyre, a jobb főhörgőbe csúszik, akkor a kapnogram görbe a fél tüdőre csökkent gázcserét szintén azonnal jelzi (lásd következő ábra). Más műszerek, pl. a pulzoximéter értékeit figyelve csak sokkal később vehetjük észre mindezt.
A tubus szivárgása
A tubus szivárgása esetén a kilégzésvégi áramlás leesik, az oldaláramú kapnogram fals levegőt szív az alveoláris mellé (lásd következő ábra).
A CO2-elnyelő szóda kimerülése
A CO2-elnyelő szóda kimerülése megemeli a CO2 alapszintet (lásd következő ábra).
A visszalégző rendszer szelepeinek rossz működése
Visszalégző rendszer alkalmazása esetében, ha a szelepek rosszul működnek, a belégzési szakasz késik és meredeksége csökken (lásd következő ábra).
A légútbiztosítás és kapnográfia kapcsolata kapcsán két magától értetődő, de annál fontosabb dolgot szükséges megemlíteni. Az egyik, hogy a kapnográfia mindig addicionális, és nem kizárólagos módszer a tubus jó helyzetének eldöntésében, tehát a mellkas hallgatása, és kitérésének megtekintése, a tubus párásodása stb. természetesen elengedhetetlen. A másik, hogy a kapnográfiával légzést lehet monitorozni, de oxigenizációt nem.
- a vak, éber intubálás során az endotracheális (ET) tubus nyelőcsőbe csúszását,
- a légzőkör szétesését,
- az ET tubus megtörését,
- az ET tubus jobb főhörgőbe csúszását,
- a tubusmandzsetta tömítetlenségét,
- visszalégző rendszer alkalmazása esetén a szelepek rossz működését,
- vagy a CO2-elnyelő szóda kimerülését.
Intraoesophagealis intubálás
A görbe alakja azonnali segítséget jelenthet az endotracheális tubus, vagy szupraglottikus légútbiztosítási eszközök gyors és helyes pozicionálásában. Az ET tubus a nyelőcsőbe csúszása (intraoesophagealis intubálás) esetén a gyomorban is előforduló CO2 miatt szabálytalan, lényegesen alacsonyabb görbét kapunk (lásd következő ábra).
 |
| Intraoesophagealis intubálás kapnogramgörbéje (piros) |
A tubus jobb főhörgőbe csúszása
Abban az esetben, ha a tubus a beteg mozgatása során véletlen mélyre, a jobb főhörgőbe csúszik, akkor a kapnogram görbe a fél tüdőre csökkent gázcserét szintén azonnal jelzi (lásd következő ábra). Más műszerek, pl. a pulzoximéter értékeit figyelve csak sokkal később vehetjük észre mindezt.
 |
| A tubus jobb főhörgőbe csúszásakor látható kapnogramgörbe (piros) |
A tubus szivárgása
A tubus szivárgása esetén a kilégzésvégi áramlás leesik, az oldaláramú kapnogram fals levegőt szív az alveoláris mellé (lásd következő ábra).
 |
| A tubus szivárgására jellemző kapnogramgörbe (piros) |
A CO2-elnyelő szóda kimerülése
A CO2-elnyelő szóda kimerülése megemeli a CO2 alapszintet (lásd következő ábra).
 |
| A CO2-elnyelő szóda kimerülése (piros) |
A visszalégző rendszer szelepeinek rossz működése
Visszalégző rendszer alkalmazása esetében, ha a szelepek rosszul működnek, a belégzési szakasz késik és meredeksége csökken (lásd következő ábra).
 |
| A visszalégző rendszer szelepeinek rossz működése (piros) |
A légútbiztosítás és kapnográfia kapcsolata kapcsán két magától értetődő, de annál fontosabb dolgot szükséges megemlíteni. Az egyik, hogy a kapnográfia mindig addicionális, és nem kizárólagos módszer a tubus jó helyzetének eldöntésében, tehát a mellkas hallgatása, és kitérésének megtekintése, a tubus párásodása stb. természetesen elengedhetetlen. A másik, hogy a kapnográfiával légzést lehet monitorozni, de oxigenizációt nem.
Nemsokára újra jelentkezem.
József
Babik B, Csorba Zs, Balogh Á, Szeti K, Tolnai J, Peták F. Kapnográfia lélegeztetett betegekben. Mindig nézzük, mindent látunk? Medicina Thoracalis (Budapest) LXVII:(2) pp. 78-98. (2014)
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése