Kapnográfia
A kapnográfiás mérések két típusa terjedt el a klinikai gyakorlatban:- főáramú (mainstream)
- mellékáramú (sidestream)
A fő- és mellékáramú kapnográfia
A főáramú kapnográfia a kilégzett levegő CO2-koncentrációját a beteg "közelében" méri, infravörös spektrofotometriával. |
| Főáramú kapnográf szenzor elhelyezése. Forrás: http://www.zoll.com/ medical-products/defibrillators/r-series/etco2/ |
Előnye a torzításmentes és gyors jelfeldolgozás. Hátránya, hogy a kilégzett gázkeverékből csak a széndioxid koncentrációját tudja mérni, megnöveli a légzési holtteret, megnehezíti a tubus pozícióban tartását és a páralecsapódás miatt az érzékelőt melegíteni kell.
A mellékáramú kapnográfia ugyanonnan vett gázmintát, de a betegtől "távolabb", hasonló elvek szerint elemzi. Előnye, hogy ez a kapnográfiás módszer más gázok koncentrációját is képes mérni (pl. altatógázok, oxigén) és a beteg fejénél elhelyezett T-elágazás könnyebben kezelhető. Egyik hátránya, hogy az elszívott gáz légzőköri szivárgást jelent, ami kis testsúlyú beteg esetén már jelentős lehet és adaptált elszívás nélkül az elemzett gáz a környezeti levegőbe kerül. Nehézség az is, hogy a lecsapódó pára elzárhatja a hosszú és vékony elszívócsövet. Továbbá a mellékáramú kapnométer dinamikus válaszképessége romlik a csőben történő tengelyirányú gázkeveredés és a CO2-koncentráció lépcső elmosódása miatt. Ez lassítja a II. fázis dinamikáját és alulbecsülheti a végkilégzési CO2-koncentrációt (ETCO2), főleg magas lélegeztetési frekvencia mellett.
(α szög: a III. szakasz vízszintessel bezárt szöge)
ETCO2: kilégzés végi CO2 koncentráció
PaCO2: alveoláris CO2-koncentráció
2. A főáramú és a mellékáramú kapnográfia alaktani elemzéséből nyert ventilációs paraméterek összehasonlítása. Alkalmas-e a mellékáramú kapnográfia arra, hogy a főáramúból meghatározott ventilációs (SII, SIII) és holttér (VDBohr, VDEnghoff) paramétereket megbízhatóan reprodukálja?
3. A lélegeztetési mintázat hatásának vizsgálatát a kapnogram ventilációs és holttér paramétereire. E méréseink arra irányulnak, hogy változik-e és hogyan a kapnogram görbe alakja a lélegeztetési mintázat függvényében. Mivel a belégzés-kilégzés folyamata inger és a ráadott válaszként értelmezhető, ezért várhatóan az inger (belégzés) változtatása a választ (kilégzés) is befolyásolja.
Az idő- és a volumetrikus kapnográfia
A kilégzett CO2-koncentrációt az idő (t) vagy a kilégzett gáztérfogat (V) függvényében ábrázolhatjuk. A gyakorlatban jelenleg az idő kapnográfia (tcap) az elterjedtebb, de a módszer beteg-közeli áramlásméréssel kombinálva lehetőséget nyújt a volumetrikus kapnográfia (Vcap) alkalmazására is. Konvencionálisan a tcap a technikai szövődmények felismerésében játszik fontos szerepet, mint például a légzőköri jelentős szivárgás megjelenése, a tubus elzáródása vagy jobb főhörgőbe csúszása és a CO2-elnyelő szóda kimerülése. |
| Tipikus időtartománybeli (tcap) kapnogram görbe, a kilégzési szakaszokkal és a legfontosabb paraméterekkel |
Kapnogram paraméterek
SIII: A CO2 görbe III. fázisának meredeksége(α szög: a III. szakasz vízszintessel bezárt szöge)
ETCO2: kilégzés végi CO2 koncentráció
PaCO2: alveoláris CO2-koncentráció
Jelen kutatásban kitűzött célok
1. Az időtartománybeli és a volumetriás kapnográfia alakjában jelentkező különbségek jellemzése a kilégzési légáramlás függvényében. Ehhez légzőszervi szempontból egészséges valamint obstruktív és restriktív pulmonáris kórképekkel rendelkező betegekben kapott kapnográfiás eredményeket vetjük össze.2. A főáramú és a mellékáramú kapnográfia alaktani elemzéséből nyert ventilációs paraméterek összehasonlítása. Alkalmas-e a mellékáramú kapnográfia arra, hogy a főáramúból meghatározott ventilációs (SII, SIII) és holttér (VDBohr, VDEnghoff) paramétereket megbízhatóan reprodukálja?
3. A lélegeztetési mintázat hatásának vizsgálatát a kapnogram ventilációs és holttér paramétereire. E méréseink arra irányulnak, hogy változik-e és hogyan a kapnogram görbe alakja a lélegeztetési mintázat függvényében. Mivel a belégzés-kilégzés folyamata inger és a ráadott válaszként értelmezhető, ezért várhatóan az inger (belégzés) változtatása a választ (kilégzés) is befolyásolja.
A folytatással nemsokára jelentkezem.
József
József
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése