2014. május 19., hétfő

A kapnográfia rövid története

A szén-dioxid (CO2)

A belégzett száraz levegő összetétele (nitrogén: 78,084%,  oxigén: 20,946%, argon: 0,934%, szén-dioxid: 0,033%, egyéb gázok: 0,003%). Ez az összetétel egyébként nagyjából 100 km-es magasságig változatlan, holott közben a légköri nyomás a tengerszinten mért 760 mmHg-ről a 10.000 méteres magasságban már csak 215 mmHg-re csökken. A CO2 parciális nyomása ennek megfelelően majdnem nullának tekinthető (tengerszinten 0.3 mmHg).
A kilégzett levegőben a CO2 koncentráció 4%-ra emelkedik, az oxigéné pedig kb. 17%-ra csökken. A többi gáz nagyjából változatlan koncentrációban marad (inert gázok). A CO2 -78,5 °C-on megfagy, szilárd halmazállapotú lesz, kondenzál, amit szárazjégnek nevezünk.
A CO2-t (régi nevén szénéleg, széngáz) az 1750-es évek elején Joseph Black skót orvos-kémikus fedezte fel, elsőként a sokáig „őselemnek” és így egyneműnek tekintett levegő alkotóelemei közül.

Kapnográfia

Az infravörös sugárzást 1800-ban Sir Frederick William Herschel német-angol csillagász azonosította először, aki az Uránusz bolygó felfedezéséről vált igazán híressé. A fény elnyelésének elmélete Johann Heinrich Lambert nevéhez fűződik (Beer-Lambert törvény).
John Tyndall 1865-ben tett közzé egy mérési tanulmányt, amelyben különböző gázok abszorpciós tulajdonságait vizsgálta. Felismerte, hogy a CO2 és az ózon, a többi légköri gázzal ellentétben, jól elnyeli a „hősugárzást”. Humán kísérleteit tekinthetjük az első kvantitatív infravörös módszernek az emberi lehelet CO2 tartalmának vizsgálatára.

Tyndall kísérleti berendezése
Forrás: http://tyndall1861.geologist-1011.mobi/
1939-ben, a baltimore-i Johns Hopkins kórházban August Herman Pfund által készített, légzési gázokat analizáló készülék a CO2 koncentrációt termikus módszerekkel mérte. Az első infravörös abszorpciót használó kapnográfot Karl Luft, német biomérnök mutatta be 1943-ban, amit URAS-nak (Ultra Rot Absorption Schreiber) nevezett el.
Az első igazi, betegágy mellett is használható „infrared CO2 meter” az 1950-s években jelent meg, amikor a technikai eszközök már lehetővé tették, hogy az érzékelő által mért jeleket felerősítve és konvertálva, valamilyen kijelzőn megjelenítsék. A korai kapnográfok még szekrény méretű, több különálló részből összekapcsolt mérőeszközök voltak.
Egy mai modern kapnográf
Forrás: http://labanamedicalstore.com
Kézi kapnográf és oximéter
Forrás: http://cutech.en.made-in-china.com
Európában a CO2 monitorozása kapnográfia néven már az 1960-s években elkezdődött. Ugyanakkor 1978-ban a kapnográfia amerikai bevezetését célul kitűző, World Congress on Intensive Care Medicine egyik tudományos ülésén a megjelent aneszteziológusok jelentős része még úgy gondolta, hogy ennek a módszernek nincs jövője. A rutin klinikai alkalmazást lehetővé tevő precíz, kisméretű monitorok az 1980-s években terjedtek el világszerte.

Nemsokára újra jelentkezem.
József

[1] J. S. Gravenstein, Michael B. Jaffe, Nikolaus Gravenstein, David A. Paulus, Capnography (Cambridge Medicine)

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


2014. április 21., hétfő

Kardiopulmonális bypass (CPB) és a kapnográfia

A kardiopulmonális bypass (Cardiopulmonary Bypass - CPB) egy olyan technika, amely ideiglenesen átveszi szív és a tüdő szerepét műtét közben, fenntartva ezzel a vér keringését és a szövetek oxigénszintjét. Magát a CPB pumpát gyakran nevezik "szív-tüdő gép"-nek is.
A CPB általában nyitott szívműtétek során használatos, hiszen a működő szívet nagyon nehéz operálni. A CPB mechanikusan keringeti és oxigenizálja a vért a test számára, miközben kikerüli a szívet és a tüdőt.
Forrás: www.aeronline.org Forrás: commons.wikimedia.org
 
Ismert tény, hogy a nyitott szívműtétek során alkalmazott CPB-nek jelentős szerepe van a perioperatív időszakban jelentkező bronchokonstrikció és ventilációs heterogenitás kialakulásában. [1-4] A légzésmechanikai változások azonban eddig még nem voltak összevetve azokkal a változásokkal, melyek a ventilációs heterogenitásban, valamint a légzési holterekben jelentkeznek CPB után.


Méréseink

Méréseink során elektív, nyitott szívműtétre kerülő, altatott és gépi lélegeztetett betegeket vizsgáltunk (n=46). Kényszerített oszcillációs technikát (FOT) alkalmazva légúti rezisztenciát (Raw), inertanciát (Iaw), szöveti csillapítást (G) és elaszticitást (H) is mértünk.
Főáramú kapnográfiával (MS) becsültük a kilégzett CO2 koncentrációs görbe III. fázisának meredekségét (SIII) és a holttér paramétereket. A Fowler holttér (VDF) tükrözi a konduktív légutakban lévő levegő mennyiségét, vagyis az anatómiai holtteret. A Bohr (VDB) holttér magában foglalja a nem perfundált alveoláris tereket is, míg az Enghoff (VDE) ezen kívül még a perfundált, de nem ventilált alveoláris tereket is tartalmazza. Vagyis a VDE-VDB különbséggel megbecsülhetjük az intrapulmonális shunt nagyságát.


Eredmények

CPB után, az Raw emelkedéséből, az Iaw és VDF csökkenéséből a légutak szűkületére és a bennük levő gáz térfogatának csökkenésére lehet következtetni. A CPB okozta SIII, G és H értékekben bekövetkezett emelkedés a ventilációs heterogenitás fokozódására utal. Mindezek a káros tüdőperifériás változások a VDE-VDB emelkedéséhez vezettek, jelezve az intrapulmonális shunt megnövekedését CPB után.
Összegezve kijelenthető, hogy a FOT és az MS technika együttes használata feltárta, hogy CPB után a konduktív légutak szűkülete együtt jár az alveolusok bezáródásával és a ventilációs/perfúziós egyenetlenség fokozódásával.

A kapott eredmények alapján absztraktot nyújtottunk be az EACTA (European Association of Cardiothoracic Anaestheiologists) 2014-es konferenciára:
Barna Babik, Ádám L Balogh, Kitti Névery, József Tolnai, Ferenc Peták: Adverse pulmonary changes following cardiopulmonary bypass: separate assessment of bronchoconstriction and lung peripheral derecruitment

Nemsokára újra jelentkezem.
József

[1] Albu G, Babik B, Kesmarky K, Balazs M, Hantos Z, Petak F: Changes in airway and respiratory tissue mechanics after cardiac surgery. Ann Thorac Surg 2010; 89:1218-1226.
[2] Babik B, Asztalos T, Petak F, Deak ZI, Hantos Z: Changes in respiratory mechanics during cardiac surgery. Anesth Analg 2003; 96:1280-1287, table of contents.
[3] Barnas GM, Watson RJ, Green MD, Sequeira AJ, Gilbert TB, Kent J, Villamater E: Lung and chest wall mechanical properties before and after cardiac surgery with cardiopulmonary bypass. J Appl Physiol (1985) 1994; 76:166-175.
[4] Royston D, Minty BD, Higenbottam TW, Wallwork J, Jones GJ: The effect of surgery with cardiopulmonary bypass on alveolar-capillary barrier function in human beings. Ann Thorac Surg 1985; 40:139-143.



A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


2014. március 19., szerda

Riley-féle három kompartmentes heterogén modell

A modell szerint a gázcserében három alveolus típus vesz részt:
- ideális alveolusok: ideálisan ventilált és perfundált alveolusok (normál V/Q)
- fiziológiás shunt: elzárt, összeesett alveolusok, az alveolusok perfundáltak, de nincsenek ventilálva (alacsony V/Q)
- alveoláris holttér: nyitott alveolusok, az alveolusok ventilálva vannak, de perfundálva nincsenek (magas V/Q)
Forrás: http://o.quizlet.com/
V/Q = ventilációs/perfúziós hányados
Normál értéke: 0.8 (4L levegő percenként / 5L vér percenként)
A holttérlégzés (jó ventiláció/csökkent perfúzió) leggyakoribb okai:
   - pulmonális embólia (PE), a tüdő fő és/vagy mellék artériáinak elzáródása
   - pulmonális hipotónia
   - West 1 zóna (magas légúti nyomások, relatív alacsony pulmonális nyomás)
A shuntkeringés (jó perfúzió/csökkent ventiláció) leggyakoribb okai:
   - Funkcionális: atelektázia, ARDS, pneumothorax (PTX, légmell), hidrothorax
     (mellvízkór), tüdő oedema, pneumonia, stb
   - Anatómiai: bronchiális, pleurális, thebesi vénák, arteriovenous fistula (AVF)

Riley modellje és a holtterek:
Fowler holttér: homogén, ideális tüdő, az alveoláris teret, mint abszolút homogén szellőző teret tekinti (anatómiai holttér)
Bohr holttér: figyelembe veszi az csökkent, vagy hiányzó keringésű alveolusok (V/Q>1) térfogatát is (anatómiai holttér + alveoláris holttér)
Enghoff holttér: az atelektázisok "mögé is lát", reprezentálja a keringő, de nem légző (V/Q<1) alveolusokat is (anatómiai holttér + alveoláris holttér + shunt)

Nemsokára újra jelentkezem.
József


A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


2014. február 21., péntek

TDK konferencia absztraktok

A Szegedi Tudományegyetem ÁOK, FOK, GYTK és ETSZK Tudományos Diákköri Konferenciájára az idei évben április 07. és 12. között kerül sor. A konferencián a kutatásba bevont hallgatóink is részt vesznek. Elkészültek az előadáskivonatok, melyek a következő témaköröket érintik.

Az egyik absztakt  címe: A lélegeztetési mintázat változtatásának hatása az a kapnogram III. fázisára nyitott szívműtétre kerülő betegeken
Ismert tény, hogy még normál élettani körülmények között is fennáll valamilyen szintű ventilációs és perfúziós inhomogenitás a tüdőben. Amikor nyitott szívműtétre kerül sor, a fekvő testhelyzet, a rossz bal kamra funkció, a légúti váladék, a pozitív nyomású lélegeztetés, illetve egyéb körülmények miatt is tovább nőhet a ventilációs-perfúziós egyenetlenség. Az elzáródott alveoláris terek megnyitása fontos cél a lélegeztetés során, ennek egyik lehetősége a lélegeztetési mintázat változtatása.
Ebben az kutatásban az időkapnogram görbe SIII (SIII,T) fázisának követésével azt vizsgáltuk, hogy a ki-, és belégzés arányának (I:E arány) változtatása van-e hatással a tüdő heterogenitására. Elektív nyitott szívműtétre került betegeken (n=38), az I:E mintázat méréseken belüli módosításával (1:11:2, 1:21:3)
, mainstream kapnográfiás görbéket rögzítettünk, a mellkas zárt és nyitott állapotában.

A másik előadásanyag címe: Eltérni a mainstream-től?  A fő- és mellékáramú kapnográfia összehasonlítása.
Ebben a vizsgálatban célul tűztük ki a két kapnográfiás technika összehasonlítását, párhuzamosan rögzített, fő- (MS) és mellékáramú (SS) kapnogramokat elemezve. A kapnogram görbék harmadik fázisának meredekségét (SIII) az idő (tcap) és a térfogat (Vcap) függvényében is vizsgáltuk.
39 felnőtt páciens szívműtéte során szimultán regisztrált MS és SS kapnogram görbéket (n=312) elemeztünk. A szoftver segítségével meghatároztuk az adott szakaszra eső idő- és volumetrikus kapnogram görbék SIII meredekségeit (SIII,T és SIII,V).

Az eredményeinket hallgatóink hamarosan prezentálják.

Nemsokára újra jelentkezem.
József


A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


2014. január 1., szerda

A Bohr egyenlet levezetése

A Bohr egyenlet az élettani holttér (Vd) és a nyugalmi légzési térfogat (VT, tidal volume) hányadosát határozza meg, mely utal a légzési elégtelenségek mértékére. Az egyenlet azon a tényen alapszik, hogy csak az alveoláris térben (Va) lévő levegőben fog CO2 termelődni, illetve a kijelenthetjük, hogy a
VT = Vd + Va    (nyugalmi légzési térfogat = élettani holttér + alveoláris tér), vagyis
Va = VT - Vd    (1)

Legyen FT a kilégzett levegő, Fa az alveoláris tér, az Fd pedig a légzési holttér CO2 koncentrációja. Ekkor
VT * FT = Vd * Fd + Va * Fa    (2)

A tiszta levegő mintegy 0,039% térfogatszázalék szén-dioxidot tartalmaz, ami gyakorlatilag elhanyagolható, ezért megengedhetjük, hogy Fd = 0. Vagyis
VT * FT = Va * Fa
(1)-et behelyettesítve
VT * FT = (VT - Vd) * Fa
a szorzást elvégezve, és az egyenletet átrendezve
VT * (FT - Fa) = Vd * Fa
átrendezve pedig már azonnal adódik a Bohr egyenlet
Vd / VT = (Fa - FT) / Fa

Felhasználva, hogy az alveoláris CO2-koncentráció (Fa) meghatározható a volumetriás kapnográf görbe harmadik fázisának átlagából (PACO2), az FT pedig a teljes kapnográf görbe átlagának tekinthető (PĒCO2)

VD phys Bohr / VT = (PACO2 - PĒCO2) / PACO2

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Bohr_equation

Hamarosan újra jelentkezem.
József


A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


2013. december 28., szombat

Fiziológiás holttér számítása kapnogram értékekből

Anatómiai holttér
Az anatómiai holttér alsó légúti része, a konduktív zóna
nagyjából a 16 generációig tart.
Forrás: http://www.realmagick.com/conducting-zone-functions/

A belélegzett levegő azon része, amely nem vesz részt a gázcserében. Vagyis az a levegőmennyiség, amely a felső légutakat (orrüreg, szájüreg, garat, gége), illetve a konduktív légutakat tölti ki. (A konduktív légutak a tracheától a 15-16. generációs bronchiolus terminalisokig tartó alsó légutakat jelenti.)
Ez a levegőmennyiség a légutak felső szakaszában marad és elsőként távozik, változatlan összetételben. Általában a beszívott levegő 30 %-a (~150ml nyugalmi légzés mellett).

Élettani (fiziológiás) holttér
Ha az alveolusok egy része nem kellőképpen perfundált, akkor itt megrekedt levegő mennyiség ugyancsak kimarad a gázcseréből, megnövelve a holttér nagyságát. Tehát ez a holttér valamivel nagyobb, mint az anatómiai. Az élettani holttér nagysága a fizikai terhelés növelésével csökken.

Alveoláris holttér
Az élettani és anatómiai holttér különbsége.

Alveoláris holttér = Élettani holttér - Anatómiai holttér

 

A fiziológiás holttér kiszámítása a kapnogram értékekből


Bohr elv
A klasszikus Bohr elv (1891) szerinti fiziológiás holtteret a következő képlet szerint számoljuk:

VD phys Bohr / VT = (PACO2 - PĒCO2) / PACO2

ahol PACO2 a volumetriás kapnogram SII inflexiós pontjának és SIII szakaszának végpontja közötti térfogat felezőpontjában lévő parciális nyomásérték,
a PĒCO2 pedig a  kilégzett CO2 koncentráció átlagértéke. A VCO2 és a légzési térfogat (VT) hányadosa. (Ahol VCO2 az egy légzési ciklusban kilégzett CO2 mennyiség, vagyis a Vcap görbe alatti terület.)
A VT a nyugalmi légzési térfogat (tidal volume).

Enghoff módosítás
A PACO2 meghatározás korábbi nehézségei miatt korábban évtizedekre elterjedt az Enghoff módosítás, mely viszonyítási alapnak a PACO2 helyett, a könnyen elérhető artériás CO2 értéket (PaCO2-t) használja

VD phys Enghoff / VT= (PaCO2 - PĒCO2) / PaCO2

A folytatással nemsokára jelentkezem.
József


A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


2013. november 8., péntek

Első eredmények

Megszülettek az első eredményeink, amelyeket aneszteziológus kollégánk (Dr. Babik Barna) egy nemzetközi workshop alkalmával, Ljubljanában (2013. október) már prezentált is.

Néhány kép az előadásából


A prezentáció címe (Beyond the tube position) finoman céloz arra, hogy a műtétek során a kapnográf görbe nem csak a endotracheális tubus helyes pozíciójának ellenőrzésére alkalmas, hanem abból számos klinikai és élettani információ is potenciálisan kinyerhető.


A főáramú és mellékáramú kapnográfia előnyeinek és hátrányainak összehasonlítása a bevezetésben.

A cél az SIII értékek idő és térfogat függvényében való összehasonlítása, fő és mellékáramú kapnográffal szimultán mért, szívbeteg, mesterségesen lélegeztetett, felnőtt betegadatokból.

Az adatok feldolgozása, kiértékelése az idő és a térfogat függvényében is az erre a célra létrehozott programmal történt.

Egy eredményeket bemutató dia. Szimultán mért főáramú és mellékáramú időkapnográfiás SIII értékek ábrázolása egymás függvényében. Bal oldal a korrelációs, jobb oldalt pedig Bland-Altman diagram.
Egy eredményeket bemutató dia. Az előbbi adatok a térfogat függvényében. Bal oldal a korrelációs, jobb oldalt pedig Bland-Altman diagram.

A folytatással nemsokára jelentkezem.
József



A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.