A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bohr. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bohr. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. június 17., kedd

A hollterek volumetrikus kapnográf paraméterei

Fowler (anatómiai) holttér

A Fowler-féle homogén modell a tüdőt ideálisnak tekinti, nem veszi figyelembe az alveoláris holtteret. A felső és a vezető légutakat reprezentálja, az alveoláris teret, mint abszolút homogén szellőző teret tekinti.
A Fowler (anatómiai) holttér (VDF) meghatározása volumetrikus kapnográfiával (Vcap): A becslés/számolás lényege a légúti-alveoláris gázfront meghatározása. A becslés fizikai korlátja, hogy a légúti-alveoláris átmenet a diffúzió miatt nem éles határú, tehát a kapnogram görbén nem pontszerű, hanem inkább szakasznak felel meg. Élettani korlátja, hogy a II. fázis definíciójából fakadóan tartalmaz légúti és alveoláris eredetű gázkeveréket is.
Geometriai módszerrel (Fowler eredeti, „papír-ceruzás” elgondolása szerint) becsülve a VDF megfelel annak a vízszintes tengelyen leolvasható térfogatnak, melyet az a II. fázison átmenő függőleges jelez, mely esetén igaz, hogy "p" területe egyenlő "q" területével. Matematikai módszerrel a függőleges vonal helyét a II. fázis inflexiós pontja határozza meg, azaz ahol az II. fázis görbéjének második deriváltja előjelet vált (lásd ábra).

Vagyis VDF = a volumetrikus kapnogram II. szakaszának inflexiós pontjában lévő térfogatérték

Bohr holttér (élettani holttér 1.)

A Bohr-féle élettani holttér (VDB) a vezető légutak térfogata (VDaw) mellett azokat a csökkent, vagy hiányzó keringésű alveolusok térfogatát (VDalv) is magába foglalja, melyekben nincs gázcsere (V/Q> 1), mennyisége ~2,2- 2,5 ml/kg. Vagyis a VDB az anatómiai holttér mellett a nem keringő alveolusok térfogatát is jelképezi. (Lásd korábbi blogban a Riley-féle három kompartmentes heterogén modellt.)
A VDB geometrikusan ábrázolva a következő ábrán látható Z és Y területnek felel meg. A PETCO2 a végkilégzési CO2-koncentráció, a PaCO2 az artériás CO2 parciális nyomás.

A számolás (becslés) lényege a kilégzett, kevert CO2 koncentrációnak (PĒCO2) és az alveoláris CO2 koncentráció középértékének (PACO2) volumetrikus kapnogramgörbéből való meghatározása. (Lásd ábra.)



A PĒCO2 értékét a VCO2 (a görbe alatti terület, lásd előző ábra) és a VT (nyugalmi légzési térfogat) hányadosaként kapjuk meg.
A PACO2 az alveoláris CO2 parciális nyomás középértéke. Meghatározása: a volumetrikus kapnogram II. szakasz inflexiós pontjának és a III. szakasz végpontja (VT) közötti térfogat felezőpontjában lévő parciális nyomásérték.
Mindezek után a Bohr egyenlet:
A Bohr holttér mérése a Vcap ezen algoritmusával folyamatosan, nem-invazív módon, légvételenként történik. Értéke azoktól a paraméterektől függ, melyek a légúti és az alveoláris holtteret befolyásolják. A Bohr holttér betegágy melletti monitorozása Vcap segítségével hasznos az effektív és az elpazarolt légzés közötti egyensúly keresésében. Fel lehet ismerni, ha túl nagy a légvételi volumen, vagy a PEEP, illetve ha hirtelen lecsökkent a pulmonalis keringés.
A Bohr formula ugyanakkor nem látja, mi történik az atelektázisok mögött, van-e bennük keringés, vagy csökkent, esetleg megállt a hypoxiás vascularis konstrikció miatt, változó mértékű shuntöt képezve.

Enghoff holttér (élettani holttér 2.)

Az Enghoff féle élettani holttér (VDE) a vezető légutak térfogata (VDaw) mellett a csökkent, vagy hiányzó keringésű alveolusok térfogatát (Vdalv), és a csökkent módon, vagy egyáltalán nem légző, perfúziójúkat megtartott, shuntöt képező alveolusokat (VDshunt) egyaránt magába foglalja. Az Enghoff-holttér legegyszerűbben szintén a Riley-féle három kompartmentes heterogén modell segítségével magyarázható:
Vagyis VDE = VDaw + VDalv + VDshunt = VDB + VDshunt
Mennyisége > VDB, tehát > 2,2- 2,5 ml/kg.
VDE az összes egyidejűleg meglévő ventillációs-perfúziós egyenetlenséget tartalmazza, tehát a légző, de nem keringő (V/Q> 1), és a keringő, de nem légző (V/Q<1) alveolusokat is jelképezi.
Geometrikusan ábrázolva a VDE a Z’ és Y’ területnek felel meg (lásd következő ábra).
A számolás (becslés) lényege az artériás PaCO2 koncentráció mérése és a már korábban is említett, kilégzett, kevert CO2 koncentráció (PĒCO2) meghatározása. Matematikailag a VDE-t, a Bohr holttérhez hasonlóan, a CO2-re vonatkoztatott anyagmegmaradás törvényével lehet meghatározni, úgy, hogy a PACO2 értékét PaCO2 cseréljük:


Az Enghoff modifikáció jelentősége az, hogy globális képet ad a gázcserében részt nem vevő alveolusok tömegéről, tehát a holttér légzésről és a shunt keringésről együtt. A klinikai kép ugyan kórélettani értelemben „nem tiszta”, de klinikailag az Enghoff módon számolt élettani holttér jelentősége óriási, hiszen a perioperatív szakaszban a hypoxaemia kialakulásában a shunt keringésnek van meghatározó jelentősége.
Fontos, hogy tudjuk, mely módon kaptuk meg az élettani holtteret. Ha a gyakorlatban az artériás PaCO2-t használva, Enghoff modifikációval számoljuk a holtteret, (ahogy az elmúlt évtizedekben ez Vcap nélkül kényszerűségből szokás volt) de „holttérként” (Bohr-ként) interpretáljuk, akkor ezt a nagy holtteret az alveolusok túlfeszítésének tulajdoníthatnánk. Ebből következően PEEP-et csökkentenénk, holott lehet, hogy értéke még Enghoff holttérnek is emelkedett, ezért a shuntkeringés miatt inkább PEEP-et kellene emelni.


Nemsokára újra jelentkezem.
József

Babik B, Csorba Zs, Balogh Á, Szeti K, Tolnai J, Peták F. Kapnográfia lélegeztetett betegekben. Mindig nézzük, mindent látunk? Medicina Thoracalis (Budapest) LXVII:(2) pp. 78-98. (2014)


A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


2014. április 21., hétfő

Kardiopulmonális bypass (CPB) és a kapnográfia

A kardiopulmonális bypass (Cardiopulmonary Bypass - CPB) egy olyan technika, amely ideiglenesen átveszi szív és a tüdő szerepét műtét közben, fenntartva ezzel a vér keringését és a szövetek oxigénszintjét. Magát a CPB pumpát gyakran nevezik "szív-tüdő gép"-nek is.
A CPB általában nyitott szívműtétek során használatos, hiszen a működő szívet nagyon nehéz operálni. A CPB mechanikusan keringeti és oxigenizálja a vért a test számára, miközben kikerüli a szívet és a tüdőt.
Forrás: www.aeronline.org Forrás: commons.wikimedia.org
 
Ismert tény, hogy a nyitott szívműtétek során alkalmazott CPB-nek jelentős szerepe van a perioperatív időszakban jelentkező bronchokonstrikció és ventilációs heterogenitás kialakulásában. [1-4] A légzésmechanikai változások azonban eddig még nem voltak összevetve azokkal a változásokkal, melyek a ventilációs heterogenitásban, valamint a légzési holterekben jelentkeznek CPB után.


Méréseink

Méréseink során elektív, nyitott szívműtétre kerülő, altatott és gépi lélegeztetett betegeket vizsgáltunk (n=46). Kényszerített oszcillációs technikát (FOT) alkalmazva légúti rezisztenciát (Raw), inertanciát (Iaw), szöveti csillapítást (G) és elaszticitást (H) is mértünk.
Főáramú kapnográfiával (MS) becsültük a kilégzett CO2 koncentrációs görbe III. fázisának meredekségét (SIII) és a holttér paramétereket. A Fowler holttér (VDF) tükrözi a konduktív légutakban lévő levegő mennyiségét, vagyis az anatómiai holtteret. A Bohr (VDB) holttér magában foglalja a nem perfundált alveoláris tereket is, míg az Enghoff (VDE) ezen kívül még a perfundált, de nem ventilált alveoláris tereket is tartalmazza. Vagyis a VDE-VDB különbséggel megbecsülhetjük az intrapulmonális shunt nagyságát.


Eredmények

CPB után, az Raw emelkedéséből, az Iaw és VDF csökkenéséből a légutak szűkületére és a bennük levő gáz térfogatának csökkenésére lehet következtetni. A CPB okozta SIII, G és H értékekben bekövetkezett emelkedés a ventilációs heterogenitás fokozódására utal. Mindezek a káros tüdőperifériás változások a VDE-VDB emelkedéséhez vezettek, jelezve az intrapulmonális shunt megnövekedését CPB után.
Összegezve kijelenthető, hogy a FOT és az MS technika együttes használata feltárta, hogy CPB után a konduktív légutak szűkülete együtt jár az alveolusok bezáródásával és a ventilációs/perfúziós egyenetlenség fokozódásával.

A kapott eredmények alapján absztraktot nyújtottunk be az EACTA (European Association of Cardiothoracic Anaestheiologists) 2014-es konferenciára:
Barna Babik, Ádám L Balogh, Kitti Névery, József Tolnai, Ferenc Peták: Adverse pulmonary changes following cardiopulmonary bypass: separate assessment of bronchoconstriction and lung peripheral derecruitment

Nemsokára újra jelentkezem.
József

[1] Albu G, Babik B, Kesmarky K, Balazs M, Hantos Z, Petak F: Changes in airway and respiratory tissue mechanics after cardiac surgery. Ann Thorac Surg 2010; 89:1218-1226.
[2] Babik B, Asztalos T, Petak F, Deak ZI, Hantos Z: Changes in respiratory mechanics during cardiac surgery. Anesth Analg 2003; 96:1280-1287, table of contents.
[3] Barnas GM, Watson RJ, Green MD, Sequeira AJ, Gilbert TB, Kent J, Villamater E: Lung and chest wall mechanical properties before and after cardiac surgery with cardiopulmonary bypass. J Appl Physiol (1985) 1994; 76:166-175.
[4] Royston D, Minty BD, Higenbottam TW, Wallwork J, Jones GJ: The effect of surgery with cardiopulmonary bypass on alveolar-capillary barrier function in human beings. Ann Thorac Surg 1985; 40:139-143.



A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.